Sziasztok, Jadó vagyok. Közép-Európa első világra szóló podcast csatornáját hallgatjátok Magyarországról. Ez a Budapest.fm.
Hi, my name is Ray, and you're listening to the number one podcast station in Central Europe. Budapest.fm, podcasting to the world from Hungary.
Sziasztok! Sziasztok! Sziasztok! Köszönjük a meghívást!
Üdvözlőjük a hallgatókat is, és a vendégeinket is.
Akkor... Kérde szó.
Jó, akkor mai vendégünk dr. Básony Farkas és dr. Csiztú Zsuzsa, akik a seríti mobil applikációt képviselik itt nálunk.
Sziasztok! Köszönjük szépen!
Köszönjük a meghívást, és egyébként nemcsak a mobil applikációt, de a ZRT-t és azt a céget, amit rehasztunk ennek a videót.
És leginkább a filozófiát.
Igen, ezért jöttünk.
Sok minden rá tudunk beszélni.
Na, hát kíváncsi, örülünk, hogy megérkeztetek most ezen alkalommal.
Igen, nem olyan egyszerű.
Elváros karácsony előtt lenni jobban.
Parkolás és műsorolható.
És ezen a Budapest, nem ég azt mondom, hogy ezen a Budapesten áthaladni most.
Azért ez egy külön challenge.
Jó, hát és akkor.
Hát akkor vágjunk is bele, miről is szól pontosan a charity.
Ugyebár én most így röviden tömören összefoglalom, számomra egyébként egy nagyon jó...
Válja most a szellemiség, vagy az applikáció?
Először az applikáció.
Összefő.
Én számomra egyébként a névválasztás az rendkívül fogós.
Tehát az nagyon jó.
Ezzel sokat dolgoztunk.
Igen.
Kitalálta ki?
Vagy ez teljesen közös.
De ez talán fontos akkor a hallgatóknak vagy a nézőknek, hogy ez nem a CH, ugye a charity, hanem az SH, charity.
Igen, de ugye a két szóból, két angol szóból gyújtuk össze, hogy a share, mint osztani és mint megosztani, és a charity, mint a jó télkönyködás.
És azt gondoltuk ugye, hogy ennek a kettőnek az egy velege egyébként egy jó angol, mondjuk új szó kreálmány lesz.
És látható van azért, akinek az angol nincs annyira távol a lelkét, az rögtön érti mondani, levágja, hogy miről van szó rögtön.
De köszönjük.
És van még hozzá nekünk angolul egy nagyon kis frappáns kis szlogánünk is, ez a Think wise, share smart, amit szintén szeretünk.
Adakoz okosan.
Mert ugye sokszor nem kell talán magyarázni, mind a ketten nyilván én a magyar nyelvből élek, tehát én imádom a magyar jelv szépségeit.
De tény is való, hogy az angol az azért, most már azt szoktam mondani, amikor a fiaim is angol-magyar kétanyelv iskolába járnak, hogy gyerekek nem angolul beszéljetek.
Tehát nem angolul, hanem próbáljuk meg szétválaszteni a kettőt, vagy magyarul beszélünk, vagy angolul beszélünk.
De mégis óhatatlan, hogy az angol azért bekúszik az életünkbe és nagyon aktívan jelen van, és amikor azt mondjuk, hogy micsoda challenge Budapesten át.
Mindenki tudja, hogy mire gondolok, hogy micsoda fantasztikus kihívás.
De azért van egy komoly oka is az angol megnevezésnek.
A seríti az egy nemzetközi, mondjuk így, hogy projekt vagy törekvésünk.
Minden Magyarországra korlátozódik, de még mindenképpen úgy tekintünk most kis hazánkra, mint egy pilot.
Tehát itt teszteljük ezt, hogy mit lehet elérni ebben a történetben, amiről mindjárt érzett.
Akkor igen, mondjuk is el, hogy mi az.
Most már, hogy ilyen jól felvezettük a témát.
Muszáj egy picit messzebbről kezdenünk, ugye?
Mert ha azt mondta a forgas, hogy ez egy picit pilot, hogy mit tudunk elérni és egyáltalán hogyan tudunk adott esetben akár szemléletben változást apró lépésengén kicsikarni így az emberek gondolkodásában,
akkor azért ezt megelőzte egy nagyon komoly kutatás.
Tehát amikor...
Na, de azt azért mondjuk, hogy milyen szemléletet akarunk megváltoztatni.
Igen, az az önkénteskedésnek a szemléletében szeretnénk azért alapvető változásokat elérni.
És leginkább abból indulunk ki, hogy Farkas ugye is nagyon-nagyon sokáig nagyvállalati vezető volt, ténykedett egy nagy globális cégnek a vezetőjéként ténykedett.
Volt alkalmaz, ezt nyilván ő el fogja mondani, csak hogy mindegyik őknek volt egyfajta háttere, amiből érkezünk.
Rálátni arra ugye, hogy milyen az adakozási hajlandóság külföldön, vagy egy külföldi vállalatnál, vagy alapvetően ugye ő is élt külföldön, nekem is volt szerencsém tanulni az Egyesült Államokban évekig.
Volt egyfajta képem arról, hogy az emberek a jótékonykodáshoz például az önkénteskedéshez hogyan viszonyulnak.
És az is tény, és azt is szerintem sokan, akik mondjuk hasonló generáció mint mi, átélhették, hogy az itt a rendszerváltást követően ennek az egész jótékonykodásnak és adakozásnak volt, sajnos kapott egy gellert, ugye mondjuk így a piaci, hát ilyen okoskodók és ügyeskedők jó voltából.
Tehát nagyon sok esetben ugye az lett a dolog vége, nekem személyesen is vannak sajnos rossz tapasztalataim, hogy jó ügyekért felkerestek, megkerestek, mondjuk mint volt sportolót, mint volt válogatott tornászt, olimpikot, hogy valami fontos dologért adakozzunk, segítsük, ajánlj fel valamit, valami becseset, valami neked fontos, amire majd lehet licitálni, és akkor az abból befolyja összeg és ide és ide és ezt és ezt a célt fogja szolgálni.
Én tényleg lelkesen adakoztam olyan dolgokból, amelyek nekem becsesek voltak, olimpiai, mezem, mestertfokú bajnoki aranyérmem, és még sorolhatnám olyanokat, amit el kellett venni a szívemtől a kezem, azt mondtam, hogy jó, de remélem ez majd lesz valaki, akinek legalább olyan fontos lesz, mint nekem, és esetleg ad érte valamennyi olyan kézzel fogható adományt, amiből egy jó ügyet szolgálhatunk.
És az eseteknek a 98%-ában nem tudtam nyomon követni, hogy mi lett ezzel azért felajánlott nekem becses dolgommal.
Tehát, hogy ott lett a dolognak a végén egy ilyen rossz szállíz, hogy hogy történt ez, vagy mi lett belőle, vagy mennyi gyűlt össze, vagy kinek is segítettünk, és tényleg eljutott?
Na most ugye ez azt gondolom, hogy ez nagyon-nagyon sok emberrel hasonló módon megtörténhetett, ennek lett egy ilyen viszonylag, hogy mondjam, rossz bizalmatlansági légköre, millióje, ami bizony rányomta a bélyegét akár a magyar lakosság, vagy egyáltalán a magyar emberek adalkozása, vagy jótékonyukodási mondjuk így hajlandóságára.
Abszolút, ez ilyen közigasság, hogy persze adalkozom a kis kutyáknak, de a legkevesebb megy nekik egyébként.
Igen, és akkor láttunk rossz példákat is, millió ügy volt, megint azokra a zavaros időkről veszélek elsősorban, amikor azt lehetett érzékelni, hogy oké, adalkozunk fontos ügyeknek, aztán tényleg az alapítványban mindenki S-klass Mercedes-el jár egyébként, de szerencsétlenek, akiknek ügydünk, azoknak nem ügy semmi.
Most természetesen szándékosan sarkítottam, de voltak olyan visszatartó tényezők, amelyek azért nem növelték az embernek a bizalmát az adalkozás vagy az önkénteskedés iránt.
És amikor ennek az egész projektnek tulajdonképpen Bújdosó Arnold-al neki kezdtünk, hiszen az igazgatóságban ezt gondolom, hogy talán mondhatjuk, hogy jó volt az origómi, minket megnyert ennek a gondolatnak, akkor...
Ahogy ő foglalmazna, becápázott minket.
Hát akkor tulajdonképpen egy hatalmas nagy felméréssel kezdődött a dolog, hogy milyen alapvetően egy nagy kutatással Magyarországon az embereknek az adalkozási hajlandósága, milyen egyébként a tendencia a nagyvilágban, ehhez képest mi hol vagyunk, hol vagyunk GDP-alányosan, volna emiből adakoznunk, de nem adunk mert, és ha nem adunk, akkor miért nem adunk.
Tehát ez nagyon-nagyon széles kutatás, de erről szerint a Falkas többet tud mondani, mert ennek a megszervezésében ő abszolút oszlán részt vállalt, hogy tényleg kapjunk egy precíz, pontos képet arról, hogy mi a helyzet ebben a témában.
Igen, amikor elkezdtük a serítét megálmodni, akkor úgy gondoltuk, hogy végzünk egy kis kutatást is a magyar adományozási hajlandóság körül,
és akkor jött szembe az, hogy léteznek a nemzetközi felmérések.
A World Giving Index például egy nagyon jó példa, ami mutatja az egyes országokban az úgynevezett jótékonysági hajlandóságot,
és nagyon rövidre, a végére ugorva, hát mi nagyon hátul kúlogunk.
Hát ez egy szép, szép konkluzió.
És azt, hogy miért, ezt is tudjuk.
Hát mi, sőt a tanulmány és mi is egyetértünk azzal a megállapítással, hogy az egyik legfőbb ok a bizalmatlanság, amit a Zsuzsi is említett.
A másik pedig mondjuk ki esetleg az anyagi erőforrások hiánya, mert az jellemző is kivontható, hogy azok az emberek, akik már megtapasztalták a nélkülözést, a szegénységet,
ők azok, akik egyébként inkább hajlandóak lennének, adományozni nincs miből.
És majd erre is rátérünk, hogy ez most itt miért fontos a seríti kapcsán, hiszen itt több problémát próbáltunk egyszerre megoldani ezzel az applikációban,
amivel kijöttünk úgymond a társadalomban.
De az egyik legfőbb probléma az, hogy bizalmatlanság volt, átláthatatlan volt az adományozásnak a rendszere,
és hát sokan, még egyszer mondom, hiába adományoznának, de nem volt miből.
És akkor ezt próbáltuk összegyűlni, jó, de akkor van erre megoldás, és hogyha van,
akkor viszont próbáljuk használni a maikor összes technológiai vívmányát is.
Így jött az, hogy egyébként akkor pont egy Big Four nagy tanácsadó cégnek voltam a partnere,
amikor Arnoldan erről egyeztettünk, hogy mit lehetne csinálni, milyen megoldások lennének,
és akkor itt ennél a Big Four nagy tanácsadó cégnél megbíztuk az állat is fejlesztő csapatot,
hogy vázolva azt a problémát és azt a megoldást, amit mi szeretnénk látni,
hogyan lehetne a korleg modernebb technológiát igénybevéve lefejleszteni.
Most egy kicsit visszakanyarod, hogy pont a néhány napja hallgattam egy beszélgetést pontosan erről,
hogy milyenek a magyar szokások akár az adakozás tekintetében,
és a mai napig sajnos igen rosszul állunk.
Illetve arról is szó esett, hogy azok a külföldről hazánk bérkező munkavállalók,
pedig nagy kérdőszemekkel néznek ránk, hogy de miért nem önkénteskedtek bármilyen formában,
mert ugye külföldön ez gyakorlatilag elvárt,
és vannak ilyen Erasmus Plus programok,
amik keretén belül az emberek külföldre utazhatnak és jótékony tevékenységét.
Máshol sokkal inkább a kultúra részére.
Tehát ezért is tűztük zászlóra azt, hogy ez most egy dolog,
hogy majd mindjárt beszélünk a részletekről,
hogy milyen problémákat is hogyan oldottunk meg ennek az applikáció segítségével,
de az kimondott cél, hogy szeretnénk megreformálni ezt a adományozási kultúrát,
ami Magyarországon van,
sőt, odáig elmegyünk, hogy szeretnénk egy új standardot teremteni ezzel az applikációval,
ami mögöttünk éppen az a fajta átláthatóság van,
amit ma nem követel meg senki.
Tehát amit a seríti rendszere megkíván a közhasznú szervezetektől, alapítványoktól,
az a mai jogszabályokon túlmenő követelményrendszer.
És az, hogy egy applikáción egy-két kattintással tudsz adományozni,
azt meg hagynám mondjam, hogy mennyire szükségszerű.
Tehát ma már egy weboldalra nem mennek fel az emberek,
úgyhogy ez is egy nagyon légesen száz.
A másik probléma, bocsánat meg, hogy rájöttünk arra,
amit szintén közel kellett hozni,
és ha valamit közel akarsz hozni,
a mai emberhez, akkor a telefonjába kell már raknod.
Mert tényleg a másik probléma az az volt,
hogy nincs idő, nincs energia,
fáradtságban, mire visszeszedném, mire elvinném,
mire lepakolnám, vagy én mire föl kellek, mire oda megyek.
Tehát ugye emögött lehetett érzékelni azt,
hogy a macerát ezzel az emberek nem vállalják.
És megpróbáltuk éppen ezért,
valóban a maikor legmodernebb eszköztárát segítségül hívni,
hogy hogyan lehet valamit a lehető legegyszerűbbé tenni.
Egy gombnyomással lehetővé tenni azt,
hogy te akarsz, és van bened szándék,
és reméljük ebben ugye a kultúra változtatásában
ez is benne lesz, hogy legyen bened szándék,
akkor egy gombnyomással tudsz tulajdonképpen adakozni,
és nem csak akkor jut az eszedbe,
amikor karácsony van,
vagy amikor az adód egy százalékát egyébként egyszer.
Egyébként az a trükkös ebben az egy százalékban,
és szerintem azért izgalmas még ez az applikáció,
hogy már jártam úgy, hogy oké, felajánlom, de kinek?
És akkor hogy nézek egyáltalán utána,
hogy milyen lehetőségeim van?
Itt minden közszázalapítvány regisztrálhat,
ha vállalja ezt a fajta átláthatóságot,
amely rendszer megkövetel.
És akkor olyanattól kezdve egy ilyen szűrőn átmegy,
akkor tulajdonképpen, ahogy mondod,
lesz egy nagy tárhány.
És attól tulajdonképpen válogathatsz
a transzparensen működő olyan szervezetek közül,
akik ugye vállalták ezt a standardot,
hogy te akkor úgy működsz, hogy ez egy garancsia
a te működésed szempontjából arra,
hogy te arra költesz, amit egyébként
az ászlódra tűztél.
Igen, és a technológia olyan szempontból is fontos.
Én mindig szoktam mondani, a kérdezik,
hogy hogyan lehetne transzparensé tenni
bármilyen folyamatot egyébként.
Ez lehet a közbeszerzés is, nem feltétlenül.
Mindig azt válaszolom, hogy
igen, nem véletlenül említem ezt a példát,
de a válaszom az mindig egyszerű,
hogy automatizálni, digitalizálni,
kivenni az emberi tényezőt a folyamatból.
És ez egy kicsit meredeken hangzik,
de ez a megoldás.
Tehát ha minimalizálod az emberi részvételt
egy folyamatban, akkor az egyfajta garancia arra,
hogy akkor ott valami úgy működik.
És itt ezt hogy csináltatok?
Hát így van.
Te is kezdtél mondani,
hogy az applikációban
van egy csomó jótékonysági terület,
amely alá ezek a jótékonysági szervezetek tudnak regisztrálni.
És te, mint felhasználó akársz ülsz a vonaton egy kattintással,
rendelkezel tulajdonképpen egy adományozandó összegről.
És már mindjárt beszéljünk, milyen más lehetősége van annak,
akinek nincs pénze.
De akkor az az összeg, ha mondjuk egy százegység,
akkor az százegységként megy a közhasználó szervezethez.
Szeretném erre most itt ezt felmi csak, hogy felhívni figyelmet,
hanem kettőször, duplán aláhozni.
Igen, egyébként.
Tehát, hogy a százegység száz oda megy.
Nincs jutalék, nincs bérköltség,
mert ugye az, hogy kiveszem az embert a rendszerből,
az is benne van, hogy nincs bérköltsége annak,
hogy eljusson egy adomány arra a jótékony célra,
amire te, mint felhasználó.
És ez ugye azért különleges, mert ilyen eddig nem volt.
Ilyen tudomásunk szerint nincsen,
applikáció még biztos nincsen Magyarországon,
ilyen standarddal,
web oldalok vannak,
ismerünk adománygyűjtő rendszereket,
de egyébként tanulmányoztuk őket,
és persze nyilván valóan próbáltunk mindenféle szempontból
olyan rendszert kiépíteni,
ami valóban, hát hogy úgy mondjam,
rugalmas, de mégis kiállja a különféle
próbáltunk.
Hát komoly pénzű jogi garanciák rendszere van azért
ebbe beépítve, ezt érzitek.
És hát az, ami most az előbb is elhangzott,
hogy az viszont azt gondolom, hogy igazából
egyetlen szervezet sem tudja így produkálni,
hogy tényleg a száz egységet eljuttatja valóban a végpontig,
ahova szeretnénk adni, ugye?
Ahol a jó ügyet, ahol tényleg az állatmenhelytől elkezdve
az egészségügyi kérdések elált, a gyerekvédelem, bármi.
Hogy na, de kinek? Szóval, hogyha van egy mondjuk
online közösségi tér, ami ugye most már kezd
mindenkinek leesni.
Közben bátorítsuk a hallgatókat, hogy töltsék le az akutációt.
Igen, igen, nézzük meg az akutációt egyébként.
Szóval, hogy sokkal egyszerűbb az, hogyha tulajdonképpen
belépsz a virtuális térbe, és egyszer csak látod,
hogy elképesztő mennyiségű lehetőség között dönthetsz.
És az nem csak arról van szó, hogy ott látsz egy ajtót, amúgy mondd megnyitsz,
hanem azt tudod, hogyha te ott megnyitsz, akkor az egy olyan
transzponás módon működő szervezet lesz, amelyik ugye ezeket a standardokat,
mind a jogi, mind a pénzügyi standardokat már kiállta, mint kritérium.
És onnantól kezdve te abszolút választhatsz tulajdonképpen a te,
tényleg a te szívednek kedves témák közül, mert nagyon-nagyon
igyekszünk szélesíteni ezt a palettát. És az egy másik dolog, hogy ezekhez a témákhoz nagyköveteket is rendelünk,
de majd el beszélünk egy kicsit később. Annyi minden van, amiről lehetne beszélni.
Szerintem oda érdemes visszakanyarodni, hogy az világos, hogy ülsz a vonaton,
és egy kattintással mondjuk pénzt tudsz rendelni egy általad kiválasztott jótékonysági cél.
És itt van minimális össze? Nincsen. Nincsen. Tehát, hogy akár száz-kétszszáz forintas hozzá kell.
Így van. Így van. Na és akkor mi a helyzet azokkal, akiknek is?
Igen, akinek nincs, mert ugye onnan kanyarodtunk el, vagy azt is hangsúlyoztuk,
vagy hogy viszonylag nagy adományozási hajlandóság, ahol kevés van.
És akkor van egy ilyen funkció, tehát ha most valaki a felhívásomra az előbb letöltötte,
akkor láthatja, hogy pénzt nélkül is lehet adományozni. Na de hogy? Igen. Na ugye? Na, hogy miért gondoljátok,
hogy meddig törtük a fejüket ezzel, hogy hogyan lehet pénzt nélkül adományozni, és mégis online.
Igen. Váadásul, mert az se, hogy elvisszomadést.
És ha most így van, és ha nagyon leegyszerűsítve szeretnék fogalmazni,
akkor ezt nélkül a reklám nézésen keresztül megy. Tehát ez azt jelenti,
hogy nagyon leegyszerűsítve a felállást, hogyha mondjuk van egy cég, aki úgy dönt,
hogy az üzleti célú hirdetéseinek is legyen valami pozitív hatása.
Valami CSH. Igen. Én ezt egyébként,
ha marketinges büdzséről beszélni, azt szoktam nekik mondani, hogy impact marketing,
tehát ne csak ön célúan, üzleti cél a hirdes, hanem szeretnél valami jótékonysági célját is megvalósítani,
akkor a serítén keresztül ez elérhető. Mert miért?
Mert ha valaki megnézi a reklámot, ami egyébként ez max. 30 másodperc, mert szintén a kutatások azt mutatják, hogy ennél többet
senki nem néz meg, de ezeket végig kell nézni.
Viszont most arra nem bátorítok senkit, hogy fordítsa le közben a telefonját, de maradjunk annyiba,
hogy egy 30 másodperces reklám nézéssel is tudsz adományozni, mert a reklámozó cég vállalja,
hogy a megnézett videóként, tehát a videók számához kép, annak alapján bizonyos összeget eljuttat ahhoz a közhasznú szervezethez,
amihez te választasz ki.
Más kérdés, hogy a reklámozónak megvan a lehetősége arra, hogy ő azt a reklámat kérje,
hogy egy bizonyos jótékonysági terület alatt lehessen megnézni.
Ez is normális, mert kötődik valamilyen témához, amihez szeretne segítséget, extra segítséget nyújtani.
Akkor ezt most úgy képzeljem el, hogy én felmegyek az applikációra, a macskákat szeretném támogatni,
akkor oda megyek, kiválasztom, és akkor felújulik a viszkasz.
De nem feltétlenül a viszkasz egyébként.
Tehát van olyan cég, aki van egyébként terméke, de ő mondjuk a CSR tevékenységéről szeretne beszélni.
Ez nagyon fontos, és itt majd a nagykövetek szerepem majd jelentős lesz,
hogy ez viszonylag nagy számú közösséghez el fog érni.
És ma például nagyon sok cég mondjuk úgy küzd azzal a problémával, hogy nehéz a munkaerő utánpótlás.
Hogyan szólítsan meg a fiatalokat? Nagyon nagy a verseny.
Ez most a megkérdezett 10 cégvezetőt, abból viszont 9 azt fogja mondani,
hogy a legnagyobb kihívás a munkaerő utánpótlás, a minőségi munkaerő utánpótlás.
Nagyon nagy a verseny.
Ez adott esetben lehet a cégnek az a fontos, egy olyan üzenet, amivel a fiatalokat meg tudja szólítani.
Ami az önkéntesség, és egyébként szerencsére vagyunk már olyan fiatalok,
hogy visszagondolva volt idő, amikor nem volt ennyire fontos a munkahállóknak, a fiataloknak az önkéntesség, a próbóló vagy akár adományozás.
Ez úgy érzem, ez most kezd kialakulni a gyermekeink, a fiatal generáció, akik már egy világlátottabbak, van tapasztalatok ebben a más kultúrákban, így van.
Ez egy természetes folyamat.
De nyilván ezt le kell követni azoknak is, akik ebben a folyamatban segíteni szeretnének.
Tehát onnan kanyarodtunk el, hogy igen, lehet reklámnézéssel is pénznélkül.
Tehát mi tulajdonképpen nem csak a közhasznószerződeket, alapítványokat keresjük, buzdítjuk őket, ha vállalják ezt a transzparenciát, hogy regisztráljanak a rendszerbe.
Ez egy plusz csatorna, amin tudnak gyűjteni, tehát nem egy konkurencia vagyunk az alapítványoknak, hanem egy plusz segítség.
Mi tulajdonképpen kinyitottuk nekik egy újabb ablakot, ahol jöhet betámogatás.
És nem csak egyszer egy évben, ahogy te is helyesen mondtad, de mi ugyanúgy keresünk cégeket is, reklámozókat általában ott, ahol van komoly CSR vagy marketing,
és gondolkodnak azon, hogy azért legyen ennek valami társadalmi hatása, ott azért ez rezonál, és nagyon jók a tapasztalataink.
Egy pár hónapja indultunk el, úgymond, úgyhogy ezt visibilissé is tesszük ezt a történetet, és szerencsére nagyon az érdeklődés.
Tehát van rá igény, hogy végre valahára, nagyon sokan mondják ezt így hiánypótlóként jövünk be, végre valahára van egy rendszer, ahol biztosítva van az, hogy odamegy az adomány, ahova kell, és átlátható módon, emberi tényező, minimalizálva.
Én, mint cégvezető is rengeteget küzdöttem azzal, hát naponta jöttek a kérések, ezt azt támogassuk, de azt is tudjuk, a Rolnó világban egy nap alatt le tudod amortizálni a cégértéket.
Egy rossz döntés, egy rossz helyre áll, egy jónak tűnő, de egyébként később körül rossz célhoz állsz oda, és utána mosakodnod kell.
Ami lehet, hogy a cél önmagában jónak kézett ki, csak az ott dolgozók vagyunk, vagy ott elcsúszott valamint, és abban a pillanatban lesz belőle egy vastos potrágy.
És a cégeknek valójában nagy részt nincs erőforrása arra, hogy most utána menjen mindennek, kövesse mindenkinek a tevékenységét, aki jótékony célra felhív bármilyen adományozásra.
Tehát mi ezt is próbáltuk megoldani.
És akkor ez nekik azért biztosított, mert hogy átláthatóságon az alapítványokkal szemben, és akkor...
A Sheritin bonyolított gyűjtésre ez igaz.
Tehát ott a maga a rendszer, és nyilván, amikor a cégek együttműködésre lépnek velünk, ők betekintést nyerhetnek ebbe a fajta transzferenciával, nyilván le van fedve ASF-e, nagyon komoly pénzügyi jogi garanciák rendszerével.
Egyébként maga az applikáció is generál egy beszámolót.
Ez ideillik, azért említem meg, hogy a közhasznosszervezetek átláthatóságát úgy biztosítjuk, hogy kötelesek bizonyos információt eljuttatni a rendszerbe.
Igen, szóval ez nekik egyébként mekkora melló?
Nem nagyon, mint ami egyébként most is.
Amit amúgy is meg kell csinálni, viszont itt a magát a beszámolóta, tehát maga az automatika végzi el helyet.
Olyan algoritmusok vannak beépítve a rendszerbe, és még egyszer ezt egy Big Four tanácsadó cég fejlesztette le, tehát tényleg a legmodernebb fejlesztési technológián benne vannak.
Tehát alapadatok bevitelejével legyárt a maga a rendszer egy saját olyan beszámolt egyébként, amit egy laikus is tud értelmezni szép grafikákkal, színekkel, de a lényeges adatokkal, amit ő köteles adott esetben egy kampány lezárultával közzé tenni.
Tehát akkor ez az alapítványoknak azért egyszerű, nem?
Mert van olyan is, hogy akkor így valaholva regisztrálnak, aztán százszor annyi a meló, mint amennyit ők egyébként kapnak, de akkor ez itt nem.
Igen, nekünk most az a tapasztatunk, nyilván amikor valami új jön be, mindig van egyfajta hú.
Mit a vannak?
Igen, még hogy én skeneljem, hú.
De ez természetes férjét is lehesség, tehát ezt nekünk kell biztosítani azt, hogy megértsék azt.
Bármelyik alapítványok, bármelyik ilyen szervezet akár egy új kampánynál, vagy valamilyen ügymentén pályázatot ír, vagy pontosan ugyanígy végig menjen ezeken a
nagyon-nagyon fárasztó administratív stációkor.
Itt azt gondolom, hogy itt még meg is van könnyítve a dolga olyan szempontból, hogy nagyon sok minden tényleg ezek az automatizált algoritmusok megcsinálnak.
Tehát azt meg senki nem kérheti számon, hogy de kérem szépen, miért kell a számlát feltölteni.
Hát azért, mert szeretnék látni, hogy arra tetszett elkölteni azt a pénzt, amire gyűjtés egyébként ment.
Tehát ugye itt az egész átláthatóságnak végül is az a lényege, hogy azt a bizalmi hiátust, amiről kezdetekben beszéltük,
azt megpróbáljuk azáltal visszaadni, hogy rá lehet nézni, meg lehet vizsgálni egy civil számára is értető módon.
Lehet ellenézni, hogy igen, a te kis adományod, vagy a te reklamnézésből átfolyó, oda átirányított adományod,
az azt a célt szolgálta, amiért ezt az egész ügyet valaki életre hívta.
Hogy mondjuk megmentsünk egy kutyavehelyet, hogy mondjuk, szóval bármilyen olyan ügy,
ami nyilvánvalóan ezeknek a civil szervezeteknek az alapvető küldetése.
Tehát nekünk az a célunk, hogy ezt a hiányt, ezt a távolságot megpróbáljuk minimalizálni,
tényleg a hiányzó bizalom és az adakozók kedve között.
És azt gondolom, hogy ez a rendszer végül is ezt képes megteremteni,
és annyira nemhogy nem bonyolult, hanem kifejezetten igyekszik ezt a folyamatot.
Tehát felhasználó barát, mert ez is egy követelmény,
a bármilyen applikáció, amit letöltesz azért ott azt megnézed,
hogy mennyire egyszerűen igazodsz el benne.
De ez látványos is, tehát azt a 100 forintot, amit említettél,
ahogy elmegy, ott egy kis kék csík úgy meghosszabbodik,
mert az adott jótékossági célra hol tart éppen az a gyűjtés, amit éppen szerveznek.
Tehát ott rögtön egy visszacsatvás, ez egy jó érzést generál az emberben,
hogy hú, ez már egy impact.
Igen, igen, igen, igen, igen, igen, már egy hozzátettem valamit.
Hozzátettem valamit, így van.
És azért gondoljatok el, hogy hány olyan, és nem kell nagyon visszamennünk a múltba,
csak az elmúlt évekig hány olyan közéleti szereplőt hallottunk,
mondhatjuk Rónai, Egondor, Kárász, Robinát szerintem,
akik maguk is megégették magukat a legjobb szándék mellett,
mellett olyan ügyek mentén, rengeteget cikkeztek való különféle bulvár orgánumok,
pedig a legjobb szándékkal segíteni akartak valamilyen ügy mellett,
és ez megint azért probléma, mert ez megint csak visszaveti azoknak az esetleges segítő szándékát,
hogy ha még egy ismert okos tévés is lukra tud futni át, akkor ne, ne, inkább nem.
Szóval, hogy mi nagyon-nagyon szeretnénk...
És az a teszem, mi is futottunk lukra, tehát itt most nem arról az, hogy ők nem voltak eléggé...
Ne, ne, ne, hát én a saját eseteimek is elmeséltem.
Tehát maga a rendszer hibás, vagy mondjuk így, hogy...
Vannak benne, mondjuk vannak benne...
Igen, nem csak kiskapuk, hanem mindenféle ilyen hepehupák.
És ezt szeretnék rendbe tenni, de természetesen sokkal messzebbre mutató céljaink is vannak ezzel.
Talán esetleg érdemes most már még az applikáció, persze sok mindent tudunk mondani, erre is ráfordulni egy kicsikét,
hogy amikor a kultúrának, az ehhez való viszonynak a megváltoztatásáról beszélünk,
akkor egyben azt is szeretnénk, hogy tulajdonképpen egy olyan közösségi teret hozzunk létre,
azok között, akiknek vannak a szívükben fontos ügyek és olyanok között, akik egyébként ezeket az ügyekért vállaltan tesznek,
akik végre egymásra találhatnak.
Tulajdonképpen megteremteni olyan lehetőséget, hogy, ahogy te is mondtad, összetalálkozon a szándék meg a cselekvés.
És azt gondolom, hogy ebben a tekintetben is azért mi egy új kaput nyitottunk, mert ahogy Farkás is említett,
a weboldalak meg különféle akciók egy-egy ügynek vannak.
De lehet, hogy most gyűjtünk ennek a beteg kisgyereknek, most ez az ügy, és akkor megmozdul az ország,
és akkor ilyen adományvonal is olyan, és bemegyünk és beszélünk róla egy reggeli tévéműsor, meg egy ügy,
és akkor tényleg izgulunk, hogy vajon sikerül-e azt a, nem tudom, ilyen orvosi beavatkozást kifinanszírozni,
lesz ennek a családnak forrása rá, és a többi, és a többi, miközben nyilvánvalóan, hogyha van egy rendszer,
akkor tudnánk sok-sok egymás mellett párhuzamosan futó és minden szülőnek és minden gyereknek legalább annyira fontos ügyet segíteli.
Nem mondjuk, nem egy kiemeltet, amely természetesen abban a családban éppen nyilván a legfontosabb,
de gondoljuk el, hogy hány ilyen van mellette párhuzamosan.
Tehát, hogyha te tudod, hogy van egy megbízható, jól működő, átlátható közösségi tér,
ahol te biztosan tudsz segíteni úgy, hogy az a szándék a szélbe ér,
akkor nem csak az van, hogy egyszerre mozdulunk meg egy ügyért, hanem akkor sok ügyért tudunk párhuzamosan,
lehet, hogy apránként, de sokat tenni.
Igen, én pont ezt szoktam, amióta tudom ezt az applikációt, és akkor nagyon ki vagyok magammal kevényítve,
hogy reggel a kávé közben ezt így benyomom, és akkor így megnézek egy-egy reklámot,
és mindig elképzeledem, hogy oké, ez most itt végén mutatja, hogy hány forint volt száz forint,
de hogy mondjuk ugyanezt megcsinálja még rajtam kívül ötszáz ember,
akkor ez már pár nap alatt egy komoly össze.
Ugye? És igazából ez az ereje a dolognak.
Itt jön be talán, itt említhetjük meg a nagyköveteknek a szerepét,
hogy minden jótékonysági területnek, ami lehet tényleg az állatvédelemtől kezdve beteg gyermekek.
környezetvédelem, tehát rengeteg nincs beszűkítve,
de miután nagyon fontos az, hogy minél többen vagy minél több embert elérjünk,
ezért minden jótékonysági területnek van nagykövete.
Illetve hát most szépen lassan lesznek nagykövetei.
Most már van jó néhány, de még nem átunk le.
Nem akarjuk elaprózni, de azért nyilván lesz egy 20-30 jótékonysági terület,
és ezeken belül lehet majd ezeket a kampányokat.
És ti is nagykövetek vagytok, igaz?
Igen.
És milyen területetek?
Én a transzplantáció ügyének vagyok a nagykövete,
de ez már nálam egy régi, mondjuk így becsípődés.
Tulajdonképpen több mint másfél évtizede vagyok a transzplantációs alapítvány megújított életekért,
egy jó szolgálti nagykövete.
Ennek részben személyes okai is vannak.
Magam is riporterként forgattam, most már több mint húsz éve,
egy szív átültetésről egy nagy, később aztán dígnyertes filmet egy kis hölgyel,
akivel a mai napig is tartom a kapcsolatot egy szív átültetés utána.
Tehát ugye elmondtam a dolog lényegét, hogy ez egy új élet lehetősége.
Aztán az én életemben is alakult úgy, hogy egy közeli családtagnak
szervtranszplantációra volt szüksége.
Ezáltal nyilván az ember még inkább érintett lesz egy kérdésben.
Hát arról nem is beszélve, hogy azt is megtapasztaltam egy sportból jövő emberként,
hogy milyen nagyon sokat segít ezeknek az embereknek az újrakezdésben a sport.
Tehát tulajdonképpen szinte azt kell mondanom, hogy teljes értékű életet lehet élni egy szerv átültetés után,
és ebben a sport óriási segítség minden szempontból.
úgyhogy miután nekem ez már sokféle területen dolgoztam és sokféle
ügy van egyébként ezen kívül is, ami hozzám nagyon közel áll, de mondhatjuk, hogy ez így a szívem csücske.
Úgyhogy ennek az enyém a transzplantáció és a transzplantáció és a sport kapcsolatának ügye.
A sport az közös szempontból is.
Nekem a daganatos betegségből felépülő gyermekeknek a integrálása újra vissza a kis közösségükbe,
és itt jön megint a sport, ezt jellemzően egy ilyen éves sporteseményekkel szokta ez az Egyesület szervezni,
azért támogattam személyesen is, úgyhogy én ennek a területnek.
De ahogy indítottunk, nagyon sok terület van, jótékonysági terület és ezek a nagykövetek, akár mi is,
de nálunk úgymond ismertebbek is, talán most a social médiában a rúzsú azért a legismertebb között van.
És akkor mi csinálnak a nagykövetek?
A nagykövetek a social média felületeiken is, de azért hangsúlyozom ezt, mert ma ugye ez a divat,
tehát ez a menő.
Szükséges.
Igen, búzítják a követőiket arra, hogy az ő általuk támogatóti jótékonysági területen,
akár pénzzel, akár pénznélkül, reklámnézéssel adományozzanak.
Úgyhogy a felhatalmozásukkal meg is tudunk említeni pár nevet, ugye a Barabás Évi is nagykövetők.
Abszolút, aki ugye, és nagyon fontos azért, és nyilván érezni fogjátok a nevek alapján is, hogy miután ez nemcsak egy transzparens ügy, hanem egy nagyon fontos, hogy mondjam, súlyt szeretnénk adni azzal, hogy hiteles személyiségeket szeretnénk nagyköveteknek.
Olyanokat, akik tudjuk egyébként, hogy a saját életükben is ezt a fajta gondolkodásmódot, ezt a mentalitást, ezt képviselik, tehát ez nem csak egy ilyen divathóbort, hogy akkor most úgy teszek, mintha, hanem ezeket az embereket személyes ismeretség alapján szólítottuk meg, volt aki maga, figyeld fel a dologra, és így kezdtünk el beszélgetni.
Évi például, aki azt gondolom köztudomású, hogy a gyerekvédelem számára mennyire nagyon fontos, ezt a területet választotta, és borzasztóan örülünk, hogy Évi is.
csatlakozott többek között, de mondhatunk már sokat is.
Csonkabandi, Igen, Csonkabandi, Harsányi Levén, Tápai Szabina, Kucsera Gábor, hát Gábor már az első évben, amikor a dologanatos gyerekek visszaintegrálása kapcsán, ne volt egy nagy szabású rendezvényünk, akkor az első szóra jött, és ott volt váljunk.
Itt is nagyon pozitív a tapasztalat, mert náluk is.
És önkénteskedett.
Tudjátok érni, milyen érzékeny, hogy ő tényleg mi mögé állhat, vagy mi mögé nem.
Főleg most, amikor most sajnálatos módon pandémia alatt is felértékelődött az online térben való mozgás, hogy ő mihez, tényleg mihez adja a nevét.
Ők is azt mondták, hogy ez egy hiánypótló, és mi nem kérjük őket, hogy exkluzív módon köteleződjenek el egy valami mellett.
Válaszolnak egy jótékonysági területet, és nyugodtan behozhatják az általuk eddig is támogatott jótékonysági célokat, vagy azokat képviselő szervezeteket.
Tehát ez azért is népszerű, mert ez tulajdonképpen egy platform.
Egyébként az adomány nem is folyik keresztül a seritén.
Itt is kimondhatjuk egy fizetős rendszerre az OTP-színkből el vagyunk szerződésben,
és hagyományos módon, ahogy biztos ti is sokszor így teljesítitek a tívfizetést,
megy az összeg a jótékonysági célra.
Tehát ez nagyon-nagyon lényeges, hogy elszeretik jutni mindig több emberhez, és ezek a nagykövetek nagyon sokat.
És például pont Gáborék és Szabináék mesélték elő, hogy ők azért örültek nagyon ennek a lehetőségek,
mert nyilván ismert és népszerű embereként rengeteg megkeresést kapnak.
Tehát naponta futba hozzájuk, hogy segítsenek ebben, vagy abban az ügyben.
És ugye egyet választani, hogy ha azt választottad, akkor miért választottad?
Ha az kiderül, akkor a másikat miért nem?
Tehát azt kell mondanom, hogy ez egy olyan prés ezeken az embereken, és egy olyan nehéz dolog,
és mi alapján dönts, amiről beszéltünk, amikor nem is ismered igazán, hogy tényleg mi van ott a háttérben.
Valóban az van-e, ami, vagy ez csak esetleg valami szerencse modászat, amely.
És azt mondták, hogy ezzel a lehetőséggel tulajdonképpen részben ez a felelősség lekerült róluk.
Mert a Sheriting azt lehet mondani, hogy nagyon-nagyon szívesen segítünk, a Sheriting keresztül indítsunk egy kampányt a te ügyednek.
És akkor az egészen biztos, hogy akkor ezzel, ezzel fogsz tudni gyűjteni,
és nagyoszínűséggel nem csak én, hanem rajtam kívül nagyon sok ember fog tudni segíteni.
Tehát ez azt gondolom, hogy ezeknek a népszerű és közismert embereknek,
akik mondhatni, hogy tényleg óriási ilyen jellegű nyomásnak vannak kitéve,
de szerintem egy új lehetőség és nagy segítség is ilyen szempontban.
Tehát mondhatjuk igazából, hogy a Sheriting gyakorlatilag egy ilyen ernyőszervezet is ezeknek az alapítványoknak valamilyen formában, nem?
Hát mondjuk úgy, hogy az átlátható adományozásnak hívjuk adott esetben ernyőszervezetének,
Igen, tehát aki ezt a standardot vállalja, azt mi ernyőnk alá veszük és segíteni akkor a jó célok megvalósítását.
És mennyire volt olyan esetleg, aki azt mondta, hogy bocsánat, én ezt nem vállalom?
Találkoztatok ilyennel esetleg?
Igen, tehát szerintem nyugodtan itt mi is lehetünk transzparensek.
Szerencsére nem ez a jellemző, de és egyébként számítottunk is rá, tehát nagyon nem lepett meg.
Vannak olyan alapítványok, akik nem szeretnék ezt a fajta átláthatóságot biztosítani.
És az átláthatóságot, vagy egyszerűen csak tartottak ettől az egésztől, hogy ez mi és mit jelent?
Én úgy látom, hogy aki szánt arra időt, hogy megismerje, akkor az tudja, hogy nincs mitől tartania, sőt.
Aki megvan mitől tartania, az ne is tegyen.
Aztól kell tartani, ha ez tényleg egy standardnál fog válni,
ami nekem egy nagyon fontos kitűzött egyéni célom is,
hogy ez egy standard legyen, akkor attól lehet tartani,
hogyha valaki ezt a fajta transzparenciát nem biztosítja rövid középtávon,
nem lesz sikeres az adománygyűjtésben.
Mert ez ma egyre inkább alapelvárás, vagy azzá fog válni a seríti,
vagy mondjuk ki, mivel a kultúra megváltoztatása cél,
biztos lesznek, akik ezt koppintják.
Nem baj, tehát ez benne van.
A lényeg a cél, hogy ez legyen az új standard,
hogy igenis, ha én A-ból B-be küldök valamit,
akkor az oda meg is érkezzen, kapjak visszacsatornást,
ellenőrizhető legyen átlátható az egész rendszer mögötte.
Most, ha ez miatt valakinek tartania kellett,
átlátható, akkor ahogy az ő is mondta, tartson, tehát mi az a számolunk, és egyébként lehetnek ez mögött teljesen úgymond legális dolgok is, csak valaki nem szereti ezt a fajta transzparenciát.
Saját, nem akarok spekulálni, hogy mindenkinek megvan.
De ez a transzparencia erre az összegre vonatkozik, ami a serítén belül van.
Most nem arról van szó, hogy akkor az egész adó bevallásukat átnyálazzátok.
Nekünk az a fontos, hogyha valaki a serítén keresztül adományoz, akkor az utánkövethető, ellenőrizhető is minden.
És egyébként itt van szankció is, egyébként az algoritmus úgy van kifejlesztve ebben a rendszerben,
hogy ilyen audit kockázatot is mér, kis redflag-ek vannak,
tehát kielőhet a rendszer ellenőrzésre is egy adott jótékonysági célra rendelt összeg felhasználását,
és hogyha ott nem megy át, akkor kizárjuk az adott szervezetet.
Igen, szóval most ez egy kicsit ilyen, nem úgy furán hangzik, de azt gondolom,
hogy ez egy kicsit egy olyan klub, ahova nem kötelező tartozni természetesen,
de az biztos, hogy aki ezt vállalja és aki ide tartozik,
az tulajdonképpen mint egy ilyen minőségbiztosítást állítja ki magára.
Szóval, hogyha én oda felmegyek, akkor tudom, hogy bárhova rakom a pénzem, az ott oda megy.
Ez így.
Igen, igen, igen, igen. És ezt úgy is használja fel, ahogy azt abszolút így van.
És egyébként a visszacsatolás még egyszer kicsit, hogy felhasznál balát, kicsit játékos,
és így lehet feltölteni az alapítványoknak képeket, videókat,
maga a jótékonysági cél megvalósulásáról.
Mi osztunk becseket, mert ugye ez is fontos, tehát van egy ilyen terv, hogy aki mondjuk egy jótékonysági területen a legadokozóbb,
akkor mondjuk találkozhat a nagykövettel.
Igen, hát ezt akartam mondani, hogy ennek vannak hosszú távú elképzeléseink is.
Ez folyamatos fejlesztés.
Arról beszélünk, hogy a kultúra változásán egy kicsit dolgozunk,
akkor ebben az is benne van, hogy ezeket a nagyköveteket egy kicsit szeretnénk nemcsak húzó erőnek egy-egy jótékonysági terület szempontjából kitenni a kirakadva,
hanem fontosnak minősíteni azt a lehetőséget, hogy aki tényleg az adakozásban, a jótékonysági közésben,
akár az idejének az adakozásában is, mert ugye például lehet, hogy lesznek olyan ügyek,
ahova azt mondjuk, hogy a nagykövetekkel el lehet menni, lehet vele találkozni,
és egy közös ügyben részt lehet együtt venni, lehet találkozni.
Kucsera Gáborral, Tápai Szabinával, Csonka Bandival, vagy Barvás Sivővés sorolhatnám.
És az legyen egy megtiszteltetés, tehát nyilván van nagyon sokféle fajta rendszer,
és láttunk erre Amerikában is például, hogy lehet vásárolni például egy vacsorát egy szupersztárral,
sok-sok pénzér, ugyebár, tehát van ez is.
Mi azt szeretnénk, mert nekünk...
Most már nincs a három kívánság, hát igen, hogy írjuk el őket.
Nincs kötyös labdát, bár mindketjen szeretjük a labdát,
úgyhogy...
Mindketjen azt mondjuk.
Szóval, ez már már egy ilyen másik műsorban csapunk át.
Szóval, hogy én azt gondolom, hogy az egy fontos dolog, hogy lehet közösséget vállalni olyan emberekkel,
akik egyébként számunkra ismertek, népszerűek, és fontos, hogy ezeket képviseljünk.
Tehát akkor mondjuk elmegyünk együtt kutyamán helyre sétáltatni, vagy ilyesmi?
Hogyha mondjuk van egy olyan jellegű kampány, aminek lehet, hogy az a vége,
hogy a legtöbbet adakozónak részben az a jutalma, vagy ez a fajta megtiszteltetés van.
Ebben a közösségi térben, ahol szeretnénk, ha minél több hasonszörű ember találkozna,
hasonló gondolkodású, hasonló értékrendű, hasonló ügyeket fontosnak tekintő ember,
Hogy de jó, hogy akkor nekünk van egy olyan nagy követőnk, aki szintén így gondolkodik,
és akkor lehet menni egy közös ügy.
Tehát itt az adakozáson túlmenően a saját időm, energiám és a jutékonykodásomnak,
illetve értelemszerűen az önkénteskedésemnek a fontosságát is szeretnénk egy kicsit ebben az egész gondolkodás mondan valahogy úgy belevenni.
Tehát azért ez érezékelhető, hogy ennek több pontja van, többféle mennyilvánulása,
és ezek természetesen hosszú távú célok, amelyek, hát reméljük, hogy szép nagy, mondjuk így,
nem csak hogy standardál, de egy ismert lehetőségé bővítik a seritit.
Ahogy mondtátok, én azt gondolom, hogy ez mindenképpen rövid, közép és rövid távon biztosan sikeres lesz.
Már most is elég sikeres, ahogy néztem a növekvő számú alpítványokat.
Hol találunk egyébként meg titeket, hogyha meg akarjuk keresni, hogy miről is van szó?
Szereti applikáció, de ugye ez mind androidra mind állja ezt rá.
Igen, most már igen, igen, igen, igen, igen.
Hát ez egy szinten egy komoly és és hosszú ideig tartó fejlesztési munka volt, hogy, hogy.
Igen, és hát menjünk nemzetközi szintekre is, de hát ott ugye országról országra változnak a jogi,
pénzügyi garanciák feltételek, tehát ezek kidolgozás alatt vannak.
Közép-Keret Európa lesz az első Egyesült Államokban is egyébként indítani fogunk.
Már ott is történtek lépések, úgyhogy a step by step, hogy szok megmondani,
de most abszolút full fókusz a magyar, kismagyar hazánkon.
Igen.
Egyébként úgy gondolom, itt van a legtöbb tennivaló.
Hát igen.
Igen, mert ugye a szemlélet formálás is egy feladat.
Mondjuk az Egyesült Államokat ott azzal nem kell nagyon sok időt tölteni,
hogy a szemléletet változtasdott, inkább az lesz hangsúlyos,
hogy ez mennyire hiteles, átlátható, ellenőrizhető rendszer.
Tehát nyilván, hogy bocsánat, hogy tehát, hogy ha az embereknek már lesz tapasztalata,
lesz mit felmutatni, hogy gyakorlatilag itt van az összes többé projekt is.
Igen, igen. Hát ugye azért is tekintjük ezt egy picit egy pálylapnak,
ugye a magyar piacon való bevezetést minden szempontból,
hogyha itt működik, és hogyha itt is elménytudunk elérni,
akkor azt gondoljuk, hogy tényleg annyi, hogy egyszerűen csak adaptálni kell
annak az adott országnak a pénzügyi jogi rendszeréhez,
de amúgy egyébként egy telefonos applikációval beszélünk,
tehát ugye nincs határ ilyen szempontból.
Igen, és arra mire büszkék vagyunk, hogy az ITN védnökség alatt
ugye a top száz legértekesebb magyar innovációk közé is bekerült.
Ez így van.
2020-ban, és egyedül is CSR külön díjasként ezen innovációk között.
Tehát lehet, hogy ez nem jött át, de ez egy nagyon komoly technológia,
amihez mögött van, de nyilván ez az érzékeny és komoly terület ezt megkívánja.
Tehát itt nincs kompromisszum ezen a területen.
Az így igaz.
Hát megvan, hogyha változást akartok elérni, akkor nem is lehet kompromisszum.
És hát, hogy az egyik főváltozás, és most pár héttel vagyunk karácsony előtt,
úgyhogy nem csak azt mondom, hogy most nagyon aktuális,
és miről beszéljük, mert ugye aztán ilyenkor nyílnak ki a különféle fajta ablakok,
és az adományügytő szervezetek, és az ökumeniküstól elkezdve mindenféle fajta,
tényleg akár egyéb szervezeteken keresztül is.
A karácsony mindig egy olyan hangulatot teremte, amikor az ember elkezd gondolkodni,
meg úgy mindenkinek megmozdul a lelkiismerete.
Mi valahol azt szeretnénk egyébként elérni, hogy ez ne csak egy ilyen karácsonyi csengő legyen.
Meg nem, még egyszer mondom, amikor az adó egy százalékról kell valamilyen hirtelen döntést hozni,
hogy úristen, mindenkit felhív a könyvelője, hogy te, és akkor kinek, kinek akarod?
Hú, hát nem tudom, kinek adtam tavaly, legyen az, tudod?
És szerintem az embernek 90 százalékai így dönt,
hogy ha már egyszer valamit döntöttem, hogy közben mi történt, vagy egyáltalán az oda.
Jó, tehát, hogy mi azt szeretnénk elérni,
hogy ez egy nem csak, hogy trendi dolog legyen az év 365 napján foglalkozni ezzel a kérdéssel,
de a maga egyszerűségében, a maga könnyedségében, fiatalosságában tényleg ez egy olyan dolog legyen,
amit ezt lehet mondani, hogy fú, eszembe juthat most tényleg, tényleg?
Adtam vagyis? Megnéztem? Megnéztem, oké.
Te ki neki? Ó, én neki. De jó, oké, akkor legközelebb én is neki fogom.
Szóval, hogy ez egy tényleg szeretnék.
Nekem már volt ilyen beszélgetésem, hogy én ma küldtem az én méhecskéknek,
Én a helikopternek, tényleg?
Igen, igen, igen. Szóval mi nagyon bízunk benne, hogy ugye ezt elérni,
ehhez azért sajnos azt kell mondanom, hogy ez nagy munka, mert nagy számok kellenek.
Tehát az, hogy az emberek fejében ott legyen, és ugye egy applikáció akkor jó,
nem csak amikor egyszer letöltöd, hanem akkor arra relatív rendszeresen rámész.
Tehát nekünk ugye ebben van most nagyon nagy feladatunk, és nagyon sok munkánk,
és köszönjök egyébként, hogy itt most erről is beszélgethettünk,
mert igazából az információ eljuttatása ugye ez egyik legnehezebb dolog,
mert dömping van az applikációkból, ugye hát ez az egyik
legdinamikusabban fejlődő iparág, mivel már az IT-ben,
úgyhogy hogyan lehet mindig valami újdonságok kitalálni,
és azt is tudjuk ugye, hogy a szabad így fogalmazni,
hogy van a butaságok ugye, meg a vicceségek, meg a nem tudom mi,
meg az ugye, az rögtön letöltik az emberek,
mert már hát valahogy ez a dolgok rendje, de hogy esetleg tovább lapozanak,
hogy megnéznék, hogy mi az, amivel valami hasznos dolgot is tudunk csinálni,
ami egyébként trendi is, meg jópofa is, meg minden,
az azért, az abban nagy munkát.
Jó, én ilyen fejlesztéseket tudok ajánlni, mint hogy amikor megnyomja a gombot, nyávog.
Vagy húgat.
Igen, attól függé, milyen.
Adott jótékonysági területre, vetétre.
Igen, pontosan a kutyák húgatnak, mondják, hogy húf, húf, köszön.
Nagyon pár kérdés, amit nem tudom, hogy milyen hangot kellene hozzá rendelni, de
visszatféreté egyébként figyelünk ezekre a javaslatokra, amit lehet beépíteni.
Mert egyszerűen tényleg, tényleg frissnek kell maradni, modernizálni kell, abszolút.
Tényleg ezeknél azt gondolom, nem véletlenül fejlesztenek, meg frissítenek applikációkat.
Igen, talán amiben erősödünk most, vagy jellegis fejlesztés,
tényleg ez a játék, ez a gamification, ahogy fogták mondani, gamification,
hogy legyen meg ez a játékélmény is ezzel, hogy Zsuzsa mondja,
ez egy örök kihívás a minden applikációnak, hogy igen, ám egyszer ráklikken, de hogy.
És tehát, hogyha napi rutinról beszéljük, ahogy a Zsófinak is reggel kávézás közben az ember,
nem tudom, nem zenét hallgat, vagy bármás, hanem csak elindít egy-két reklámot,
vagy akár, ami készülődik reggeledig, vagy akár zenehallgatás mellett is,
tehát, hogy nem tesz semmit. És ugye mindig azt szoktam mondani, hogy is amúgy egyébként,
hány olyan reklám jön fel, amit nem kívánsz, ami akkor is muszáj megnézni,
és vagy nem tudod átugrani, vagy tehát, hogy gondoljunk már bele, hogy egyszer végre,
vagy sokszor végre úgy jön fel a reklám, hogy ennek haszna van,
és erről te rendelkezel, erről te döntesz.
Tehát, hogy azért ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ma, amikor elöntenek minket nyilván a hirdetések,
nem tudsz odanézni sehossá, hogy éppen ne jöjjön szembe valami az online térben meg pláne,
ugye ez talán a legdinamikusabban fejlődő dolog.
Szerintem azt nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy lehet érezni annak a jelentősségét,
és annak a különbségét, hogy igen, amit most megnézek,
azzal tulajdonképpen egy jó ügyet szolgálok.
Tehát végre egyszerűen, ugye?
És egyébként szerintem a reklamozóknak is jó, mert én általában úgy szoktam,
hogy így megnézem őket, és akkor látok valami random céget,
és sose hallottam róla, és így mindig azt mondta cukék, hogy megvizetek.
Egyébként csak erőt eszembe, hogy az is nagyon fontos,
hogy a felhasználó anonim marad, de ami miatt ez most eszembe jutott,
hogy egyébként azok, akik anélkül a személyes adataikat megosztanák,
de tudom én a régiót, várost, helyszín, tehát valamiféle önként vállalat,
adatmegosztásban együttműködnek, akkor akkor ott tudunk még inkább
célzott reklámokat majd adott esetben ajánlani, tehát most amit te is mondasz.
Tehát nem az, hogy bombáznak minket minden, amit nem akarunk megnézni,
meg elkapcsolunk, hanem egyre inkább egy kicsit ilyen személyre szabott lesz,
de még egyszer kianksúlyozom, itt nincs semmi, amint a más
social media felületeken, nincs követés, nincs semmiféle adat, full anonimitás
a felhasználó részéről. - Igen, és nem vászunk most senkinek a nappaliába,
hogy tudjuk, hogy miről beszélgettek.
- Viszont maga a rendszer képes arra, hogy az adományozási szokásokról
adott esetben visszacsatolást adjon a szervezeteknek, ami szintén megint
nagyon hasznos azoknak, akik
gyűjtenek. - Így van, így van. - Ezek milyen visszacsatolások például?
- Hát a rendszer tud generálni olyan kimutatásokat,
riportokat, hogy mondjuk egy adott jótékonysági célra mennyire tudtak mondjuk beindítani az adománygyűjtést.
Ez csak egy példa, de nagyon sok ilyen hasonló lehetőség van ebben.
- Igen, szóval amit érdemes talán most az alapítványok és a szervezetek szempontjában is hangsúlyozni,
hogy egyszeri kampányokat is nagyon érdemes átgondolni a Serity-n keresztül érdemes meghirdetni,
hiszen még egyszer mondom, itt pontosan arról van szó, hogy kinyitunk plusz ablakot az adományoknak,
ahol befolyhat olyan forráson keresztül is, hanem eddig nem folyt.
Tehát nyilván ezek a szervezetek körülbelül tudják, hogy kik azok a cégek, akik szoktak adni,
meg akik alapvetően figyelnek ránk, meg akinek fontosak vagyunk,
de lehet, hogy van az online térben rengeteg olyan cég,
aki csak azért nem ad, mert nem tudja a létezésüket.
- Abszolút, igen. - Ilyen szempontból azt gondolom,
hogy tényleg nagyon fontos a szamsúlyozni.
Mi nem konkurenciát teremtünk, hanem éppen elkezőleg új lehetőséget nyitunk számukra.
- Esernyőt teszünk föl.
- Szupé. - Hát öltöttétek már?
- Te igen. - Te is, ugye tényleg?
- Míg beszéltünk, észesebb ettünk.
- Ilyen egyszerű, észesebb ettünk. - Hát mindenki most, ha már esetleg a karácsony kapcsán mással nincs lehetőséged el,
tehát egy applikációt, és adott esetben egy pár reklám nézéssel választ magának egy területet,
és egy ilyen szempontban segít egy kicsit, akkor azt gondolom, hogy már egy óriási lépést tettünk annak érdekében.
- Ilyen közösségi médián hol találunk meg titeket?
- Mindenhol. - Mindenhol.
- Természetesen. - A nagykövetőnként talán hagyja említsen meg most a legújabbat.
Tiktok. Én nem nagyon ismerem ezt, ez is közösségi médiafelmet.
De például a Hollósi Jászmin is nagykövetőnként vált a napokban,
úgyhogy azt hiszem éppen ma reggel osztattam meg a Seritinek ezt a jó hírét.
- Igen, de természetesen ott vagyunk, saját-saját jogon is van.
- Mindenhol próbálunk ott lenni, saját jogon is a nagykövetőink keresztül is.
- Igen, hát minket az erősít egyébként nyilván van, hogyha nagyköveteken keresztül hallanak rólunk előbb-utóbb és onnan.
Tulajdonképpen hát ez nem véletlen ez a rendszer, hogy őket egy picit ilyen tízerként használjuk.
Ugye meg az ő ismertségüket, hitelességüket, még egyszer mondom, nem csak a répszerűségüket, a hitelességüket.
Próbáljuk olyan szempontból tényleg szélként befogni a vitorlánkba, ami eljuttatja tulajdonképpen ezeket a követőket a mi oldalunkra, a mi felületünkre.
És ahogy ők hívják fel a figyelmet egyébként a Seritére, sokszor egyébként meglepődöm,
hogy ők egészen másképp, más dolgokat hangsúlyoznak.
És ugye mi már olyan régóta benne vagyunk, és nöpünk már annyira rá át egyfajta, hogy mondjam, egyfajta rendszerre a gondolkodásmódunk.
Az látszok.
Tehát, hogy kell a más szemlélet, kell az, aki kicsit kívülről látja.
És például erre pont éppen tápoly szamináit mutattak rá, amikor még a nyár folyamán sikerült őket nagykövetnek megérni.
Most olyan, hogy ez nekik egy fellélegzés, hogy végre, végre van egy olyan rendszer, ahova rendszeresen befutó kéréseket be tudják csatornázni.
És aztán nem is gondoltam ennyire problematikusnak, igen, igen, és azt kiderült, hogy de, de igen, és ez nekik is egy nagy fellélegzés volt, úgyhogy nekünk az jó, hogyha...
És hát ti zsóriásiak vagytok, hogy egyáltalán gondoltatok meg.
Igen, persze, nagyon jó kezdeményezés.
Igen, mindig szoktunk a zsófőle ilyenekről beszélgetni, mert azért mi is hasonló gondolkodásúak vagyunk, tehát mi is szeretünk sok mindenben támogatni, segítséget nyújtani azoknak,
akiknek a szükségük van.
Neknek mi a szíve csücske terület, ha már most itt vagyunk, van valamilyen, mire úgy különösen.
Én nekem abszolút a gyerekek, meg az állatok nyilván, de én a gyerekeket gondolom azt, hogy nekik tényleg azok nem, tehát azok a lelkek nem tettek arról, amilyen nehéz helyzetbe kerülnek.
Tehát, hogy igazából ebben a világba kerültek, és rengetegszerre olyan hátra is helyzetbe kerülnek, hogy ez szürreális.
Igen, hát évivel reméljük, akkor sokat fogtunk orvási évvel, így dolgozni gyerekvéden területén, de ez természetesen nem fekete vagy fejr, vagy itt vagy ott, tehát ilyen szempontból.
Azt gondolom, hogy művel van eltjárás a jötékony segíterületek között is, ugye a nagyköveteket csak azért kérjük, hogy válaszanak egy területet, hogy segítsenek húzni annak a jötékony segíterületnek így az ismertségét, meg egyáltalán a tudatosságot ezzel kapcsolatban, hogy lehet ilyen terület szempontjából is mondjuk adományozni, vagy adomány gyűjteni.
Nekem ilyen természet fenntarthatóság főle, úgyhogy ezért mentem rá a bogarakra.
Kicsit bogaras.
Hát ennyi.
Azért olyan jó dolog, most pont ezen gondolkodnom, Markas, hogy már ez a generáció, és azt kell mondom, hogy ez a generáció.
Az.
Hogy ők már egy picit ilyen szempontból másképp tekintenek a világra, tehát hogy a fenntarthatóság nekik, mint szó,
az nem egy ilyen, nem is tudom, tehát egy ilyen tudományos, fantasztikus valami, hanem értik, gyakorlatilag ebben őnek bele, felfogják a jelentőségét.
Ez is már alap, ugye, hogy a szerítés egy standardnál szeretné válni, a fenntarthatóság remélhetőleg fiatal generációnak már egy alap.
Tehát bármit csinálok, akár marketinget, akár befektetek, nézem azt, hogy mi a társadalmi impact, mi a társadalmi hatás.
Így van, szóval.
Ezzel kicsit érzékenyítünk is ilyen szempontból.
Hát muszáj. Sajnos erre egyre több energiát kell fektetni, és az a sajnos, hogy erre kell energia, sok energiát fektetni, tehát hogy ez abszolút egy standardnak kellene lennie.
Azt gondolom, hogy mindig segítjük a másikat, ahol tudjuk.
Hát az egészen biztos, hogy a pandémia azért hozott ebben azt gondolom egy nagy csavart az életünkbe, és nyilván nagyon sok dolgot egy picit más szemszögből nézünk.
És hát fura módon egyébként, bár nyilván nem akkor és nem úgy indult a serítő, de akkor kezdett szárba szökkenni már a fejlesztés is, amikor ennek a dolognak igazán lett létjogosultsága.
Úgyhogy aki segíteni szeretne és szeretné, ha az adománya eljutna A pontból B pontba, maradék tanul, seríti.
Ez egy gyönyörű végszó volt, nem?
Amen.
És boldog ünnepeket, mert ez azért kellemes ünnepeket.
Tehát akkor nagyon szépen köszönjük, hogy itt voltatok nálunk, és hogy bemutattátok ezt az applikációt.
Köszönjük a látéseket.
Úgyhogy seríti, és iOS-ra és Android-ra is letölthető mindenkinek ajánljuk, és kötelezővé tesszük a letölthető.
Jó, oké.
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Sziasztok!
Sziasztok!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
Köszönjük szépen!
